Rólunk írták

 Budapest legöregebb fájáról beszélni furcsa dolog, hiszen mikor a szóban forgó hárs cseperedni kezdett, nem is létezett ez a város. 

 Isten teremtett világának ajándékai a fák. Az élet körforgásáról mesélnek a tavaszi friss hajtások és az őszi hulló levelek. Már a Biblia első lapjain megjelennek a fák az édenkertben, és a Golgotán is ott van egy: Krisztus keresztfája. Nem lehet róluk úgy beszélni, hogy ne beszéljünk egyszersmind a Teremtőről és önmagunkról is.

A téli könyvvásár – szerintem – legszebb kötete, a Budapesti fák című Látóhatár kiadvány tavaszváró álmodozásainkat is röpteti; alcímének metaforája szerint a főváros „kéregbe zárt történelmének” a megismerésében is segédkezik.

Talán hihetünk benne, hogy a fa-ültetés és az öreg fák megbecsülése igazán favorit téma, sőt elvárás lesz a jövőben, most számos kezdeményezést és döntéshozói ígéretet látunk, hallunk magunk körül. 

Láthatóan kivirágzott Viczián Zsófia, amikor a Budapesti fák címmel, Kéregbe zárt történelem alcímmel megjelent könyvének bemutatóján fákról beszélt. 

Áll egy hatalmas platánfa a Kodály köröndön. Nagyjából 150 éves, egyedüli hírmondóként maradt meg az Andrássy úti fasortelepítés első üteméből, még az 1870-es évekből. Mivel központi helyen található, rengeteg történeti fotón szerepel – háttéralakként. Nagy idők (lomb)koronatanúja.

Viczián Zsófia: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem

Néhány napja jelent meg Viczián Zsófia: Budapesti fák. Kéregbe zárt történelem c. könyve. Figyelemre méltó alkotás, sok régi fotóval, oknyomozó-tényfeltáró részlettel. 

Budapest rovatunkban Viczián Zsófia művelődéstörténésszel beszélgettünk, aki könyvet írt a budapesti fákról.

Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem. Ez a címe a Látóhatár kiadó Viczián Zsófia által írt és részben fotózott szép könyvének.

Aki a fákat szereti, rossz ember nem lehet – így alakíthatjuk át az ismert mondást, ha kézbe vesszük a nemrég megjelent Budapesti fák című kötetet, melynek beszédes az alcíme is: Kéregbe zárt történelem.

Viczián Zsófia művelődéstörténész szisztematikus tényfeltáró munkával vette számba Budapest legidősebb, leghíresebb, legjelentősebb fáit.

A Rádió Bézs "Halihó Budapest" című műsorában Saly Noémi beszélget Viczián Zsófiával.

A Bartók Rádió "Súgólyuk" című kulturális magazinműsorában beszélgettek Viczián Zsófiával a Budapesti fák című könyvéről. 

Minden fa érdekes, minden fa érték. Amíg él, árnyékot ad, gyümölcsöt hoz és megtisztítja a levegőt.

A Budapesti fák című könyv egy különleges várostörténet, melynek főszereplői sokat megélt, idős fák. A könyv azonban nemcsak a fákról szól, rajtuk keresztül a város elmúlt kétszáz évét is megismerhetjük. Játssz velünk, és nyerd meg ezt az izgalmas városkalauzt!

A Könyvpercek magazin 2019. november 30-i adása.

Viczián Zsófia művelődéstörténész, újságíró és pedagógus most megjelent különleges könyvében, a Budapesti fák címűben (alcíme: Kéregbe zárt történelem) egy óbudai fa is szerepel. A szerző említést tesz az óbudai temető fáiról is.

A mindennapokban a legtöbb fa mellett szó nélkül elmegyünk, nem is sejtve kalandos múltjukat. Magányos famatuzsálemekhez, fasorokba, parkokba kalauzol Viczián Zsófia könyve, amit elolvasva Budapest nagyvárossá formálódásáról, kultúrtörténetéről is átfogó képet kapunk.

Budapest különleges, nagyon idős vagy a kulturális örökség szempontjából érdekes fáiról és rajtuk keresztül a város utcáiról, tereiről, épületeiről és lakóiról szóló kötetet adott ki a Látóhatár Kiadó

Viczián Zsófia a kéregbe zárt történelemről ír.

Mit lehet írni egy fáról? Hogyan tud egy Budapesten ismert vagy kevésbé ismert, de más okból különleges fáit ismertető könyv érdekfeszítő lenni?

Budapesti fák címen jelent meg Viczián Zsófia könyve a főváros öreg, nagy, különleges fáiról. Japánakác a reformkorból? Eperfa a török korból? Az 1838-as árvízben megdőlt, de azóta is élő narancseperfa? József Nádor platánjai?

Nem csoda, ha megakad a szemünk az idén a Látóhatár kiadónál megjelent, A magyar fotó című csodálatos album címlapján. A borítón Kinszki Imre 1930-as években készült felvétele látható a piarista gimnázium alatti átjáróról.

A magyar fotózás és a leghíresebb magyar fotósok történetének átfogó, csodálatos fényképekkel illusztrált bemutatása.

Péntek Orsolya * A magyar fotó 1840-1989: hiánypótló könyv a magyar fotósok életéről és életművéről. Robert Capa, André Kertész, Brassai, Munkácsi Márton: fotós világsztárok, akik Magyarországon születtek és a XX. század elején lettek híresek.

Lechner Ödön teljes életművét bemutató kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó. A nagyméretű képes album a nemzeti stílus megteremtését célul kitűző építész olyan alkotásairól is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet meg az olvasó.

"Úgy gondolom, hogy ő a legjobb állatfotós. A legkiválóbb abban, hogy megragadja azokat a pillanatokat, amiktől fényképei messze kiemelkednek kortársai technikailag precízen kivitelezett munkái közül."

Olvasóink figyelmébe ajánlunk egy értékes és különleges kiadványt, ami a Látóhatár Kiadónál jelent meg a közelmúltban. 

Az író, újságíró, művelődéstörténész, a magyar anekdotakincs kötetekbe rendezője, Tóth Béla - így utólag talán némi meglepetésünkre - nem ismerte fel Papszinak a nemzeti építészet formálásában betöltött korszakos szerepét.

Péntek Orsolya Könyve 1989-ig mutatja be a magyar fotográfia történetét.

Nem tudom, mondtam-e már, de megszállottan fényképezem. Itt aztán van is mit bőven a tájban, de csendéleteket is szívesen rakosgatok össze és portrézni is jó lenne, annyi minden van az arcokon. 

A Könyvhétre jelent meg Péntek Orsolya A magyar fotó című fotótörténeti munkája. A képzőművész és író festményeiből nemrég nyílt kiállítás, és ősszel regénye is megjelent Dorka könyve címmel a Kalligram gondozásában, de most az új könyvről, a fotótörténeti munkáról kérdeztük. 

A fotográfia egyik oktatója is ajánlja könyvünket - Péntek Orsolya: A magyar fotó 1840-1989

"Brassaï és Kertész nélkül hiányos lenne a francia fotótörténet, Munkácsi Márton és a zseniális képszerkesztő, Stefan Lorant (Lóránt István) nélkül másként alakul a modern német és amerikai képeslapkultúra, Robert Capa nélkül nincs Magnum fotóügynökség, ami pedig a későbbi évtizedeket illeti, Lucien Hervé nélkül másmilyen lenne az építészeti fotográfia is."

Péntek Orsolya képzőművész, író egy nagyívű kötetben mutatja be a magyar fotográfia történetét 1840-től 1989-ig, írja a Fidelio. A kiadvány hiánypótlónak számít a szerkesztő szerint, hiszen “sok könyvet kiadtak már a szakintézmények, viszont ezek mind egy-egy életművet vagy egy-egy konkrét fotótörténeti szakaszt dolgoznak fel, ilyen összefoglaló típusú mű eddig még nem született.”

Magyar fotósok életéről és életművéről állított össze könyvet Péntek Orsolya író, festőművész. A magyar fotó 1840-1989 című kötet, amely a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg, a fényképezés kezdeteitől a rendszerváltásig vezet végig, bemutatva a magyar fényképészek életét és életművét. 

Péntek Orsolya a magyar fényképezés 1840 és 1989 közötti történetét feldolgozó könyvében nem elfeledett életműveket tár fel, hanem ismert művészek munkásságát mutatja be részletesebben.

Magyar fotósok életéről és életművéről szól Péntek Orsolya képzőművész, író A magyar fotó 1840-1989 című kötete, amelyet a Látóhatár Kiadó jelentetett meg. A könyv a fényképezés kezdeteitől a rendszerváltásig vezet végig, bemutatva a magyar fényképészek életét és életművét. 

Budapest, 2018. június 11., hétfő (MTI) - Magyar fotósok életéről és életművéről szól Péntek Orsolya A magyar fotó 1840-1989 című kötete, amelyet a Látóhatár Kiadó jelentetett meg.

A magyar fotó című kötet a kezdetektől, az első dagerrotípia elkészültétől a neoavantgárd korszakon át egészen 1989-ig mutatja be a magyar fotográfia történetének legfontosabb életműveit. Azokét is, akik bámulatos tehetségükkel és lenyűgöző teljesítményükkel itthon szereztek maguknak hírnevet, és azokét is, akik a nagyvilág más tájain. Péntek Orsolya A magyar fotó 1840-1989 című kötete a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg.

Péntek Orsolya a női fotósok életművével is foglalkozik, ők szinte ismeretlenek a nagyközönség előtt. 

A magyar fotó 1840–1989 című kötet a kezdetektől a rendszerváltozásig vezet végig a magyar fotográfusok életén és munkásságán, az itthon maradottakén és az emigránsokén egyaránt.

Lehetetlen úgy végigsétálni Budapesten, hogy ne botlanánk Lechner Ödön által tervezett épületekbe. Találkozhatunk velük a környezetében, az Andrássy sugárúton, az Üllői úton, Bartók Béla úton vagy éppen Kőbányán. Egy biztos: nélküle ma sokkal szegényebb lenne Budapest építészeti kultúrája.

Lechner Ödön egyik épületére már gyerekként felfigyeltem, amikor még nem is ismertem a nevét. A Szent László Gimnáziumba jártam ugyanis Kőbányára (I. László volt még, mikor elkezdtem), amit ő tervezett Vágó Józseffel. Jól hangzana, ha azt írnám, teljesen beleszerettem a gimnáziumba, de hát nem lenne igaz, valahogy nem az épület szépsége jutott az eszembe akkoriban, ha rá gondoltam. Viszont az ablakából pont a Szent László templom tornyára lehetett látni.

Tudta, hogy Mária Terézia nem volt hajlandó rezidenciaként használni az uralkodása idején felépített és fényűzően berendezett palotát? Most választ kaphat ilyen és effajta kérdésekre.

Szép lesz és igényes könyvbemutatót ígér a Látóhatár Kiadó Sebestyén Márta és Andrejszki Judit közreműködésével és az első kerület polgármesterének köszöntőjével. Könyvbarátoknak, kivált a budai vár barátainak kihagyhatatlan program lesz a Budavári séták – Házak, terek egykor és most című album bemutatása. 

A Látóhatár Kiadó Ybl összes, 52 település - 113 épület címmel most megjelent kötetének bemutatóját 2014. november 6-án, 11 órakor tartják Budapesten, a Várkert bazárban (I. kerület, Ybl Miklós tér 6.). A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Ady Endre 1915. szeptember 15-én a Világ című lapban közölt egy cikket ezzel a címmel: Rippl-Rónai háborús kiállítása. Egy szó nem sok, annyit sem ír arról, hogy mit is lát(hat)ott ott a világháború második esztendejében. Amúgy adysan lezsenizi, Bródy Sándornál szebb férfiúnak nevezi tisztelt barátját, akivel ma együtt állnak bronzba öntve Kaposvár főterének a közelében, jó félórányi gyalogjárásra a festő Róma-hegyi egykori villájától és műtermétől. Hogy megfejthessük, mire is utal Ady („Hogy ilyen embert s éppen drága Franciaországunkban összeverdesett a háború? – sors.”) és hol és mit állított ki Rippl-Rónai, azt szerencsénkre megtudhatjuk Ludmann Mihály Művészek a háborúban 1914‒1918 című könyvéből.

Ybl összes, 52 település - 113 épület könyvbemutató

172 éve, ezen a napon, augusztus 27-én született Lechner Ödön.

A nemzeti építészet mesteréről Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia írt könyvet.

Nagyméretű, képes tanulmánykötet a magyaros szecesszió stílusának megteremtőjéről – Fejezetek az életműből az ismert épületektől az új felfedezésekig.

A nemrég megjelent Lechner-album azért izgalmas, mert új tudományos eredményeket is közöl, és több épületről kideríti, hogy tévesen tulajdonították Lechnernek. Ráadásul úgy veszi sorra a mester minden épületét, hogy a mai állapotukról is beszámol. A szerzők Pozsonytól Kolozsváron és Nagybecskereken át Zomborig követték az építesz útját.

„Izgalmas kihívás és lelkesítő cél útra kelni, hogy felfedezzük, mélyebben megismerjük a magyar építészet egyik legnagyobb hatású építészének, Lechner Ödönnek a műveit. (…) Elmondhatjuk, hogy megismételhetetlen élmény volt ez az utazás az ő világában.” – írja Halász Csilla, szerkesztő a Látóhatár Kiadónál nemrég megjelent szép kiállítású építészeti album bevezetőjében.

A Lechner Ödön teljes életművét bemutató új kötet olyan alkotásokról is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet meg az olvasó. A szerzők felkeresték, bejárták az építész minden épületét határon innen és túl, hogy megmutassák mai állapotukat és naprakész leírást készítsenek róluk. Az építészet mellett Lechner korabeli megítéléséről és magánéletéről is szó esik a 328 oldalas kötetben.

Lechner Ödön teljes életművét bemutató kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó. A 328 oldalas nagyméretű képes album a nemzeti stílus megteremtését célul kitűző építész olyan alkotásairól is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet meg az olvasó.

Lechner Ödön teljes életművét bemutató kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó. A 328 oldalas nagyméretű képes album a nemzeti stílus megteremtését célul kitűző építész olyan alkotásairól is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet meg az olvasó. Budapesten 17 Lechner által tervezett épület áll ma is.

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak.

“Nem volt soha egyetlen építőművésze sem Magyarországnak, akinek ilyen felmérhetetlen hatása lett volna kortársaira és az utókorra is, és nem volt még magyar építész, akinek öt művét felterjesztették a világörökségi várományosi listára.” 

Halász Csilla, Őrfi József és Viczián Zsófia Ybl összesének második, javított kiadását március 25-én este mutatták be a Barabás Villában. A szerzők személyes vallomásokban emlékeztek vissza a könyv születésére. A rendezvényen kérdezz-felelek formában elhangzott beszámolókból kivonatot készítettünk.

Milyen volt művésznek lenni az első világháborúban, és mivel járt? Hatott-e a háború a festői világokra, vagy amint tudták, megpróbálták kizárni? Azok, akik lelkesen vonultak be a hadseregbe, a háború végén már komoran figyelték az eseményeket. Ezekre és hasonló kérdésekre kapunk választ, mert kiderült, hogy a múzsák mégsem hallgatnak a háborúban.

Ez év novemberében jelent meg a Látóhatár Kiadó gondozásában Ludmann Mihály művészettörténész, festőművész kötete Művészek a háborúban 1914-1918 címmel. Az igényes kiállítású album az I. világháború jelentősebb magyar hadifestőit, valamint besorozottként alkotó művészeit mutatja be. A hiánypótló kötetről Viczián Zsófia írt recenziót.

Az első világháborút haditudósítóként vagy katonaként megjárt képzőművészekről, festőkről, szobrászokról és építészekről szóló kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó, a kiadványt a napokban mutatták be Budapesten.

Az első világháborút haditudósítóként vagy katonaként megjárt képzőművészekről, festőkről, szobrászokról és építészekről szóló kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó, a kiadványt szerdán mutatták be Budapesten.

Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Az Ybl összes című, pazar kiállítású kötetből megismerhetjük ennek a korszakos hatású 19. századi építésznek az életét és munkásságát.

Elhagyatott tanyákon bolyongva, kerítésen átmászva és kutyák elől menekülve folyt az alapos kutatómunka, melynek során számos titokra fény derült. A nehézségekről és kalandokról a kötet ötletgazdáját és szerkesztőjét, Halász Csillát kérdeztük.

Az Ybl Miklós minden épületét helyszíni fotókon bemutató Ybl összes, 52 település – 113 épület című kötet elnyerte a Nyomda- és Papíripari Szövetség bronz emlékplakettjét.

Az Ybl Miklós minden épületét helyszíni fotókon bemutató Ybl összes, 52 település —113 épület című kötet elnyerte a Nyomda- és Papíripari Szövetség bronz emlékplakettjét.

2014-et Ybl Miklós emlékéve volt születésének 200. évfordulója alkalmából. Emlékezetét épületei mellett a róla megjelent kiadványok ápolják a mozgalmas évet követően. A megjelent kötetek örvendetes sokaságból is kiemelkedik a Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia és Timár Sára közreműködésében létrejött, Ybl összes – 52 település, 113 épület című könyv.

Léptékfüggetlen, határozott, makacs, játékos. Ilyen lehetett a 200 éve született Ybl Miklós. Munkássága meghatározza Budapest arculatát. Az egykori képviselőháznak (ami ma az Olasz Intézetnek ad otthon) a megtervezése hozta meg neki az áttörést. 1866-ban 90 nap alatt a nulláról sikerült neki az épületet készre átadni.

Ybl összes
Album Ybl Miklós épületeiről
Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia, Timár Sára

Az Ybl összes 52 település 113 épület kötet bemutatására Ybl Miklós egyik legismertebb épületében,  a nemrég felújított Várkert bazár multifunkcionális termében került sor 2014. november 6-án.

Ráday Mihállyal az Ybl összes című album megjelenésének apropóján beszélgettünk a Várkertbazár felújítása körüli huzavonákról, a Lánchíd utca és a Duna közötti zöldövezet tervezett beépítéséről, a városvédő szerint elhibázott Liget Projektről és a közös gondolkodás hiányáról, aminek végül Budapest issza meg a levét.

Az építész születésének bicentenáriuma alkalmából Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia szerzőktől Tímár Sára fényképeivel illusztrált album jelent meg a mester építészeti örökségéről. A Várkert Bazárban tartott bemutatón a szerzők mellett az Ybl-épületeknek otthont adó települések egyes képviselői is jelen voltak, Józsefvárost Sántha Péterné alpolgármester képviselte.

Stílusosan a felújított Várkert Bazárban tartották november 6-án az Ybl összes, 52 település – 113 épület című album bemutatóját, amely november elején jelent meg a Látóhatár Kiadó gondozásában.

Az építész születésének bicentenáriuma alkalmából jelent meg az Ybl összes című kötet, amelyet a Várkert Bazárban mutattak be november 6-án a kiadvány szerzői.

Az építész születésének bicentenáriuma alkalmából jelent meg az Ybl összes című kötet, amelyet a Várkert Bazárban mutattak be csütörtökön a kiadvány szerzői.

Az építész születésének bicentenáriuma alkalmából jelent meg az Ybl összes című kötet, amelyet a Várkert Bazárban mutattak be csütörtökön a kiadvány szerzői.

A Látóhatár Kiadó Ybl összes, 52 település – 113 épület címmel most megjelent kötetének bemutatóját 2014. november 6-án, 11 órakor tartják Budapesten, a Várkert bazárban (I. kerület, Ybl Miklós tér 6.). A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Születésének bicentenáriumán számos esemény emlékezik a 19. század második felének egyik kiemelkedő építészére, Ybl Miklósra.

Ybl összes címen jelent meg az Ybl Miklós munkásságát 52 település több mint 100 épületén keresztül bemutató kiadvány az építész születésének 200. évfordulójához kapcsolódó emlékévben.

Ötvenkét magyar település száztizenhárom épületén keresztül mutatja be a magyar építészet egyik legnagyobb alakjának, a kétszáz éve született Ybl Miklósnak az életművét az a kötet, amely Ybl összes címmel jelent meg a napokban, s amelyből világosan kiderül, hogy – bár legismertebb alkotásai Budapesten találhatók – Ybl Miklós nem csak a főváros építésze volt.

Ybl-bicentenárium van, azaz kétszáz éve született Ybl Miklós. Ez a hír rendes esetben nem sokaknál veri ki a biztosítékot – kit érdekel egy XIX. századi építész munkássága, mikor van ennél száz fontosabb aktuális dolog is hirtelen –, ahogy igazából engem sem érdekelt volna túlzottan, ha el nem kap az úthenger, ahogy mondani szokás.

A jó mesekönyv egyfajta irodalmi élmény nyújt a gyerekeknek, akik a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk, ezért nem csak a színes képek a fontosak, hanem a tartalom is – állítja Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó által karácsonyra megjelentetett A titokzatos csizmaevő szörny című mesekötet szerkesztője.