Aki a fákat szereti, rossz ember nem lehet – így alakíthatjuk át az ismert mondást, ha kézbe vesszük a nemrég megjelent Budapesti fák című kötetet, melynek beszédes az alcíme is: Kéregbe zárt történelem.
Budapest fáinak, zöldterületeinek és parkjainak sorsát manapság sokan a szívükön viselik. Ha belelapozunk a könyvbe, mégsem a jelenkori vitákkal találkozunk, sokkal inkább egy sajátos nézőpontú várostörténettel. Pontosabban történetekkel, epizódokkal, nyomozásokkal és anekdotákkal, sokféle érdekes, szövevényes eseménnyel. A kötetben több mint ötven különleges fáról vagy zöldterületről olvashatunk. A szerző utánajárt, hogy vajon ki, mikor, milyen célból ültette őket, mit „láthattak” eddigi életük során, hogyan változott meg környezetük. Az évtizedeket a könyvben a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből származó, illetve a Fortepan oldalán megtalálható archív képeken is végigkövethetjük: a képek egymásutánján rácsodálkozhatunk, hogyan lesz egy kis facsemetéből terebélyes famatuzsálem. Közben a korok jönnek és mennek, hidak, házak, utak épülnek és tűnnek el, változik a divat, a forgalmi eszközök, minden: csak ezek a néma tanúk, a fák állandók.
A könyv tematikus csoportosításban mutatja be a fákat – ez nagy segítség az olvasónak is. Az első nagyobb részben a budaiakkal ismerkedhetünk meg. Második kerületiként örömmel fedezhetünk fel itt ismerősöket! A Kondor út rejtélyes libanoni cédrusáról megtudhatjuk, hogy vajon ki és miért ültethette. A Gazda utcai ősöreg hárs hátterében kirajzolódik Pesthidegkút története, a Lukács platánjai kapcsán pedig a fővárosi fürdőkultúrából kaphatunk egy kis ízelítőt. Felvillanyozó olvasni a Heinrich István úti olimpiai emléktölgyről is: ez az egyetlen a kötetben, amelyet egészen kicsi csemeteként is megcsodálhatunk egy archív képen. De kerületi büszkeségünk a Gül Baba türbe előtt álló vadgesztenye és rokonai, a Szilágyi Erzsébet fasor vadgesztenyéi is.
A fák bemutatása a Margitszigeten, majd a pesti oldalon folytatódik, a kötetet pedig a Fák és kultúra fejezet zárja, ahol megismerhetjük a Normafa legendáját, a fővárosi költők fákról szóló verseit vagy éppen a feltételezett Nagy-Magyarország-fenyves történetét is – ez utóbbi szintén kerületünkhöz kapcsolódik.
A szerző, Viczián Zsófia neve a Budai Polgár olvasói számára is ismerősen cseng, hisz rendszeres munkatársunk, lapunkban is többször olvashattak tőle helytörténeti és zöldterületeket bemutató témájú cikkeket. Könyve igen alapos és ugyanakkor nagy szeretettel végzett kutatómunka eredménye: személyesen is felkereste a helyszíneket, és számos levéltári forrást és szakmai kiadványt nézett át. A fák, fasorok, zöldterületek jelenkori állapotát gyönyörű természetfotók (a szerző képei) rögzítik: láthatunk behavazott fasort, virágzó tavaszi mandulafát és csodálatos őszi lombokat is a képeken.
A könyv valóban különleges élményt nyújt, olvasmányos, és minden előzetes botanikai ismeret hiányában is jól követhető, érthető. Mi több, útikönyvként, idegenvezetőként is használható, ha magunk is felfedeznénk Budapest e természeti kincseit. Belső borítóján egy kisebb, hátsó borítóján pedig egy nagyobb léptékű térképen láthatjuk feltüntetve a kötetben említett fákat és parkokat, és a tájékozódást segítik a pontos címmegjelölések is.
Viczián Zsófia: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2019, ára 4450 Ft
Forrás: Budai Polgár, 2019. december 13.