Ybl összes - könyvbemutató (arch.hu)

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere tartotta ünnepi köszöntőjét, melyben kiemelte, hogy a multifunkcionális terem ilyen jellegű rendezvény felhasználására első alkalommal került sor, mert korábban a Budapest makett elhelyezése miatt a terem felosztásra került.  Megköszönte a szerzőknek ennek a hatalmas gondolatnak a véghezvitelét. A Kárpát-medencében 52 települést jártak körbe Ybl épületeit bejárva, fotózva.
„Minél többet beszélünk Ybl-ről, annál inkább az újrafelfedezése kezdődik meg. Bár mindig tudtuk, hogy Ybl milyen remekműveket alkotott, és legismertebb alkotásainak az általános műveltség részét kell képezniük, mégis nagyon sok olyan érték, rejtett kincs van munkásságában, amelyet nem csak a szakmabelieknek, a közönségnek is érdemes újra felfedezni" - fogalmazott Nagy Gábor Tamás.

Ráday Mihály városvédő mutatta be az Ybl összes kötetet.  Gratulált a szerzőknek a kötethez, és bevezetőként Halász Csilla szerkesztő kezdő soraiból idézett:
Hogyan lehetne méltó módon megemlékezni Ybl Miklósról, születésének 200. évfordulóján? Miként lehetne bemutatni a ma emberének a mestert, az alkotót, a kort, melyben élt? Ezek a kérdések merültek fel bennem a XIX. század egyik leghíresebb építészéről szóló köteteket lapozgatva, tervrajzokat böngészve. Mutassuk meg, hogyan néznek ki ma az épületei! Az ötlethez sikerült társakat találni, hasonló megszállotakat, s a négyfős csapattal nekivágtunk a nagyvilágnak, hogy menézzük és lefényképezzük mindazt, amit az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós alkotott és örököl hagyott ránk.

Ez egy fontos könyv és jó példa arra, hogy szükség van az ehhez hasonló képes albumok kiadására - emelte ki Ráday Mihály városvédő. A szakember elmondta, hogy ez a kiadvány nemcsak az Ybl-életmű legfontosabb épületeit és építményeit tartalmazza, hanem betekintést nyújt az építész korának világába is. Ráday Mihály a kötet kivitelezése, tartalma és összeállítása mellett kiemelte és "nagyon jónak" nevezte az archív képanyagot, amely az életmű már nem látható, elpusztult elemeit is bemutatja.
Mint mondta: "a kötet kuriózuma és a vállalkozás nagyszerűsége is, hogy olyan pillanatfelvételt ad, amely jelen állapotában mutatja meg ezt az építészeti örökséget".

Zárásul ismét a kötet bevezetőjéből idézett:
Mikor elindultunk, azt, hittük, egy kiváló mesterember nyomába szegődtünk, aki jókor volt jó helyen. –Nota bene, ez így van. Ráday M. közbevetése - Mikor megérkeztünk, azzal szembesültünk, hogy az egyik legnagyobb magyar művész tevékenységét ismertük meg. Az Ybl-stáb tagjaként reméljük, hogy könyvünk át tudja adni ezt a felismerést, és egyben hozzájárul az életművel kapcsolatos bizonytalanságok kibogozásához.
Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó gondozásában napvilágot látott kötet szerkesztője felidézte, hogy kezdetben csak 80 épületet terveztek bemutatni a bicentenáriumi emlékkötetben, de ahogy elmélyedtek az életmű kutatásában, 113-ra duzzadt az építmények száma, 52 településről, 333 napon keresztül folyt a munka.
Országhatárokat léptünk át, megyéről megyére utaztunk, földutakon araszoltunk. Jártunk lenyűgözően szép kisvárosokban és senki által nem látogatott tanyákon, majorokban, bóklásztunk takaros falvak szélén felügyelet nékül hagyott omladozó épületekben.

„Talán mindannnyiunk nevében mondhatom, hogy életünk legnagyobb élménye volt, hogy több mint egy éven keresztül ezen a könyvön dolgozhattunk.”- mondta Halász Csilla, a kötet szerkesztője
A kötet nem megkerülhető a jövőben Ybl munkásságával foglalkozó tudományos kutatók számára sem, hiszen jelentős kutatómunkát végeztek az Ybl-épületek kapcsán, beleértve a legújabb kutatási eredmények figyelembevételét is – törekedve a teljességre.
Mint mondta, nemcsak azoknak az embereknek szánták ezt a kiadványt, akik érdeklődnek Ybl munkássága és a magyar kultúra iránt, hanem azoknak is, akik szeretnék egy kicsit jobban, más szemszögből megismerni a 19. század második felének magyar történelmét.

A szerkesztő csapat építész tagja Őrfi József, aki a könyv fotóihoz készített informatív építészeti leírásokat:
A magára eszmélő magyarság, a Monarchia hosszú vajúdás után megtalált belső békéje, és az ebből fakadó, robbanászserű fejlődés is közrejátszott abban, hogy Ybl Miklósban tisztelhetjük a kor legkiválóbb építészét, akinek munkássága a mai napig meghatározza Magyarország, Budapest és a környező országok magyarlakta vidékeinek épített környezetét. ...
Az Ybl-épületek jelen állapotát bemutatni szándékozó munkánk során előre nem látott nehézséget okozott, hogy még nem ment vége Magyarországon az a teljes körű tudományos kutatás, amelyet Ybl jelentősége indokolttá tenne. Jó szándékú vállalkozásunk az előbbi bizonytalanságok miatt hamar lelkes – bár a feladat léptéke miatt kissé ijedt – kutatómunkával egészült ki. … Bár sok állítását tudományos cáfolat illette1956-os megjelenése óta, a témában legteljesebb információforrásként még mindig Ybl Ervin Ybl Miklós című kötete állt rendelkezésünkre. Az általa és máshol leírtakat próbáltuk mérlegre tenni, személyes tapasztalatainkon átszűrni, megy egy az egyben átvenni.

"Ybl a szó legnemesebb értelmében volt építész. Olyan ember volt, aki egy változó korban élt, de benne volt egy változatlan érvényű mérce, aminek köszönhetően rugalmasan tudott ezekre a változásokra reagálni" - fogalmazott Őrfi József. Szövegei egyrészt az adott építményt mutatják be szakmai szemmel, másrészt sok esetben egy-egy emléknél a 21. századi hasznosítás lehetőségeire is alternatívákat kínálnak.

Viczián Zsófia társadalomtörténész, aki a fejezetekhez írt bevezető tanulmányokat, a korszak bemutatására tett kísérletet, és több helyen emlékiratok és visszaemlékezések segítségével "mintegy kortárs tudósítóként" szólaltatta meg a házak egykori lakóit.
"Ez a kötet amellett, hogy a jelenkori épületekhez útikönyvként szolgál, hanem ahhoz a korhoz is útikönyvként szolgál, amelyben Ybl Miklós élt, hiszen ez nagyon izgalmas és sokféle változást jelentő időszak volt" - tette hozzá.
"Társadalomtörténészként mindig az a kihívás, hogy egy ember, egy megismételhetetlen alkotó, másrészről viszont minden egyes ember a korának gyermeke, és rajta keresztül megmutatható az a kor, azt a mentalitás, ami a korát jellemezte. Ez miatt sok helyütt emlékiratok is be lettek építve a szövegbe, hogy mintegy kortárs tudósítóként halljuk megszólalni azokat az embereket, akik az Ybl tervezte házakban éltek, vagy visszaemlékeznek ezekre az otthonokra. Ybl élete az egész XIX. századot átfogja, amikor is óriási változások következtek be: a modernizáció kora, az urbanizáció kora, illetve amikor a nemzetek születése korának tartják ezt a korszakot."

Yblt Széchenyi egy levelében így jellemezte: „Székesfehérvári fiu, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar”- Nem éppen egy tősgyökeres magyar, de hűséges hazánkfia.

A fényképész Tímár Sára, aki nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy őt kérték fel ezen kötet fényképeinek elkészítésére. Sok esetben kalandosra sikeredett a fotózás, mert sok Ybl-épületet nehéz megközelíteni, vagy mert az épület romos állapotban van, vagy az épület tele van sárral, gazzal. Ezek azonban nem tántorították el a szerkesztőket, hanem ösztönözték a további kitartó munkára.

Hidvégi Violetta, a kötet szaklektora elmondta, hogy Őrfi József gondolatai nagyon inspirálóak voltak számára, hiszen az Ybl-hagyaték kezelőjeként a Budapest Főváros Levéltárában ezt az évet teljesen Ybl munkásságának szentelte.

És hogy hol helyezkedik el ez a kötet az Ybl munkájáról szóló kötetek sorában? A kötetek sora Ybl Ervin 1956-ban megjelent monográfiájával kezdődik, ez az etalon – ehhez nyúlnak vissza mindannyian, akik Ybl munkásságával foglalkoznak. A kutatások az elmúlt 6 évtized során esetenként felülírták Ybl Ervin gondolatait, de mégis az ő munkája az, amely nélkül nem lehet a nagy építész életművével foglalkozni. Folytatódott ez a sor 1991-ben, amikor a Budapesti Történeti Múzeumban, halálának 100 évfordulójára a Hild-alapítvány készített egy kiállítást, és a kiállítást kísérte egy katalógus – ez a másik alapmunka, amely ma már kevéssé hozzáférhető.- fűzte hozzá Hidvégi Violetta.
2002-ben a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg az Építészet mesterei sorozatban Gerle János és Marótzy Katalin szerkesztésében Ybl-kötet, jórészt az előbbi két kiadványra, valamint a korabeli sajtókiadványokra támaszkodva.

"Az Ybi összes kötet kapcsán nem tervekkel, hanem fényképekkel találkozik az olvasó, és négy szerkesztő vallomásával, az épületekkel való személyes találkozásukkal, és az építésszel. Őrfi József írásait időrendi sorrendbe tudná állítani, hogy hogy változott meg a munka, hogyan lett a munkából szerelem – és talán ez a legfontosabb, és ez átsüt a könyvön." - fogalmazott Hidvégi Violetta.

A több mint 300 oldalas kötetben az olvasó megismerheti az 1800-as évek világát, majd külön fejezetekben Timár Sára fotóin keresztül a polgári Magyarország épületeit, Ybl palotáit, bérházait, kastélyait, szakrális alkotásait, az építész által tervezett mauzóleumokat, síremlékeket, fürdőket, tánctermeket, vendéglőket és bérpalotákat. A fejezetek sorát az életmű vitatott építményei zárják.
A könyvet a bemutatott épületek képjegyzéke, a szerzők útinaplója, valamint az építészeti szakkifejezéseket tartalmazó kislexikon teszi teljessé.

Látóhatár Kiadó
Budapest 2014
320 oldal
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 1780 gr
ISBN: 9786155444012
Nyelv: MAGYAR
Illusztráció: 300 SZÍNES FOTÓ
 

A kötetet összeállította és szerkesztette: Halász Csilla

Szerzők:
Halász Csilla
Őrfi József
Viczián Zsófia

Fotók: Tímár Sára
Szaklektor: Hídvégi Violetta főlevéltáros

https://www.arch.hu/tovabbi-kiadvanyok/ybl-osszes-52-telepules-113-epulet-kotet-bemutatoja