Én balga ugyanis igent mondtam arra a felkérésre, hogy nem látogatnám-e végig az összes létező Ybl-épületet, és nem írnék-e róluk egy-egy rövid írást, ahogy 2007 óta rendszeresen teszem éppen aktuális épületek kapcsán. Könnyed kis eszmefuttatások kellenek, az utazást fizetik, vagy száz épület ugyan, de nem nagy ügy.
Az, hogy igent mondtam, jól mutatja, hogy a realitásérzékem kábé a nullával egyenlő. Igaz, előtte megnéztem az országtérképet és összevetettem a kézhez kapott listával, hol vannak ezek az épületek. Úgy tűnt, négy-öt úttal végiglátogatható a fele, a többi meg úgyis a fővárosban van, azt meg majd végigsétáljuk. Timár Sári a fotósunk, ő jön velem, megörökíti, melyik milyen állapotban van, aztán kész.
Az elkészült anyagból könyv lesz, kiadjuk, legalább mindenki láthatja, mit jelent ma Ybl munkássága, mennyire fontosak ezek az épületek ma, melyikben mi van, milyen állapotban vannak, mennyire becsülik meg, stb. Az ötlet jó volt, és a bicentenárium miatt aktuális is, ráadásul kiskorom óta abban a hitben ringattam magam, egyszer úgyis könyvet írok, hát miért ne? Van rá pár hónap, gondoltam tavaly ősszel.
De nagyon rápacsáltam, ahogy mondani szokás. A könyvet jövő héten foghatom először kezembe, és nem azért, mert egy éve lebénult volna a karom, vagy valami ilyesmi. Nem, jól sejtik, csak most lettünk készen. Időközben ugyanis előjött pár dolog, amire kezdetben nem gondoltunk.
Mint például arra, hogy a kezünkben tartott – egyébként több közkézen forgó listából összegyúrt – lista még mindig korántsem teljes. Így többször előfordult, hogy úgy mentünk el egy-egy, Pesttől több száz kilométerre lévő falu mellett, hogy nem tudtunk róla, ide is vissza fogunk még jönni. Ahogy úgy általánosságban nem tudtunk arról sem, hogy a neves építész életműve minden igényt kielégítően bizony még nem lett feldolgozva, és eddig nem igazán vette senki a fáradtságot, hogy minden épületet végiglátogasson. Mi voltunk az elsők, akik a teljesség igényével az összest látni akartuk.
És akkor jött a vita, melyik az, ami tényleg Ybl-épület, és melyik nem. Volt, amiről mindenki azt gondolta, de a legújabb kutatások szerint mégsem az. Volt, amely szerepelt egy-egy listán – de miután láttunk több tucatot – azt mondtuk, ez kizárt, hogy Ybl legyen. És volt olyan is, ami nem szerepelt listán, de valamely információt mégis szereztünk róla, és meg kellett nézni, hogy valóban az-e vagy sem.
Így jártunk nagyon sok helyen, országhatáron belül és kívül, városoktól tanyákig, és meglátogattunk rengeteg pusztulófélben lévő, eldugott helyen álló mesekastélyt, magtárt, és persze templomot, meg a rengeteg fővárosi palotát, középületet és egyebet. Megtudtuk, hogy a Március 15-e téri Petőfi-szobor talapzata ugyanúgy Ybl Miklós rajzai alapján készült, mint a Sándor palota egykori terasza, aminek ma már csak az utánzata van meg, de az sem ugyanúgy. Megtudtuk azt is, hogy a neves építész dolgozott a mai Szlovákia, Románia, Szerbia területén is, és egy-egy elejtett szó, vagy megjegyzés alapján találtunk olyan épületeket, amelyek ma már nem szerepeltek egyetlen közismert listán sem.
Újdonsült tudásunkon keresztül megszakértettünk olyan nagyívű alkotásokat is, mint a turai kastély, vagy a világraszóló, lenyűgöző méretű ókígyósi kastély. Jártunk olyan helyen, ahol látszólag senki, mégis, ahogy a tanyavilágban a végeláthatatlan sártengert próbáltuk valahogy megkerülni, a semmiből előbukkant egy úr, és harsány „Sziasztok! Sziasztok!” felkiáltással üdvözölt, majd biztos helyismerettel segített minket, idegeneket a sarat kikerülni, és úti célunkat, az éppen aktuális kastélyt megtalálni.A könyv művészeti tervezője Csillag István. Ötletgazdája, szerkesztője és részben szerzője pedig Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó vezetője
Mindent egybevetve, az utóbbi egy évemet, munka és építkezés mellett meghatározta ez a vállalás. A feladatot a nem várt nehézségek ellenére végigvittük, az elkészült könyvünk pedig nemsokára a terjesztőkhöz kerül. Az épületlátogatásokról készített fotók és a némi kutatómunkát követően elkészült leírások mellett a könyvben Viczián Zsófi kolléganőm készített tudományos igényű korrajzokat is, hogy aki el kíván mélyülni a témában, megtehesse. A borító már látható, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott könyv nyomdában van. Amint kiderül, hol lehet megtalálni, megtapogatni, hírt fogok róla adni.
https://mno.hu/egigero/ybl-bicentenarium-van-1250029
