A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak.
Vajon lehet-e bármi újat mondani Lechner Ödönről (1845–1914), akinek munkásságát több monográfia feldolgozta, akinek halála századik évfordulóján nagy kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum, akinek legfontosabb épületeit világörökségi védelemre terjesztették fel? Nemcsak az újabb, immár feltétel nélkül elismerő értékelések miatt nehéz új szempontokat érvényre juttatni, hanem azért is, mert Lechner már életében legendává vált, leghíresebb fővárosi épületeit (Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Postatakarékpénztár) azok is ismerték, akiket egyébként hidegen hagyott a tervezők személye.
A Lechner összes című kötet azonosítja először a két zombori iskolát, mégpedig aláírt Pártos–Lechner-rajzok alapján. A szerzők hosszú kutatás, helyszíni szemle és levelezés után jártak sikerrel. Egy 1893-ban kiadott szabadkai könyv segített abban, hogy az elpusztult szabadkai sírkápolnáról – a Lechner-irodalomban elsőként – képet közölhessenek. A kötet nagy erénye, hogy több Lechnernek tulajdonított épületről kideríti, hogy nem a mester tervezte őket.
A teljes cikk a Heti Válasz május 25-i számában olvasható.
valasz.hu
