Az építész születésének bicentenáriuma alkalmából jelent meg az Ybl összes című kötet, amelyet a Várkert Bazárban mutattak be csütörtökön a kiadvány szerzői.
Ez egy fontos könyv és jó példa arra, hogy szükség van az ehhez hasonló képes albumok kiadására - emelte ki Ráday Mihály városvédő az eseményen. A szakember elmondta, hogy ez a kiadvány nemcsak az Ybl-életmű legfontosabb épületeit és építményeit tartalmazza, hanem betekintést nyújt az építész korának világába is. Ráday Mihály a kötet kivitelezése, tartalma és összeállítása mellett kiemelte és „nagyon jónak” nevezte az archív képanyagot, amely az életmű már nem látható, elpusztult elemeit is bemutatja.
„Bár mindig tudtuk, hogy Ybl milyen remekműveket alkotott, és legismertebb alkotásainak az általános műveltség részét kell képezniük, mégis nagyon sok olyan érték, rejtett kincs van munkásságában, amelyet nem csak a szakmabelieknek, a közönségnek is érdemes újra felfedezni” - fogalmazott Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere.
Mint mondta: „a kötet kuriózuma és a vállalkozás nagyszerűsége is, hogy olyan pillanatfelvételt ad, amely jelen állapotában mutatja meg ezt az építészeti örökséget”.
Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó gondozásában napvilágot látott kötet szerkesztője felidézte, hogy kezdetben csak 80 épületet terveztek bemutatni a bicentenáriumi emlékkötetben, de ahogy elmélyedtek az életmű kutatásában, 113-ra duzzadt az építmények száma, 52 településről. Mint mondta, nemcsak azoknak az embereknek szánták ezt a kiadványt, akik érdeklődnek Ybl munkássága és a magyar kultúra iránt, hanem azoknak is, akik szeretnék egy kicsit jobban, más szemszögből megismerni a 19. század második felének magyar történelmét.
„Ybl a szó legnemesebb értelmében volt építész. Olyan ember volt, aki egy változó korban élt, de benne volt egy változatlan érvényű mérce, aminek köszönhetően rugalmasan tudott ezekre a változásokra reagálni” - fogalmazott Őrfi József építész, aki a könyv fotóihoz készített informatív építészeti leírásokat. Szövegei egyrészt az adott építményt mutatják be szakmai szemmel, másrészt sok esetben egy-egy emléknél a 21. századi hasznosítás lehetőségeire is alternatívákat kínálnak.
Viczián Zsófia társadalomtörténész, aki fejezetekhez írt bevezető tanulmányokat, a korszak bemutatására tett kísérletet, és több helyen emlékiratok és visszaemlékezések segítségével „mintegy kortárs tudósítóként” szólaltatta meg a házak egykori lakóit.
Ez a kötet amellett, hogy a jelenkori épületekhez lehet útikönyv, a kort is felvázolja, amelyben Ybl Miklós élt, hiszen ez nagyon izgalmas és sokféle változást jelentő időszak volt - tette hozzá.
A több mint 300 oldalas kötetben az olvasó megismerheti az 1800-as évek világát, majd külön fejezetekben Timár Sára fotóin keresztül a polgári Magyarország épületeit, Ybl palotáit, bérházait, kastélyait, szakrális alkotásait, az építész által tervezett mauzóleumokat, síremlékeket, fürdőket, tánctermeket, vendéglőket és bérpalotákat. A fejezetek sorát az életmű vitatott építményei zárják.
A könyvet a bemutatott épületek képjegyzéke, a szerzők útinaplója, valamint az építészeti szakkifejezéseket tartalmazó kislexikon teszi teljessé.
valasz.hu
